Gyakorlati megnyilvánulások

Innen: WikiAtalakulo
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kobe (vitalap | szerkesztései) 2013. június 27., 18:32-kor történt szerkesztése után volt. (Megoldás:)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Fordítás folyamatban


Kihívás:

Ha az Átalakuló kezdeményezés kezdeti szakaszában nem történik semmilyen látványos dolog, az beszélgetős klubbá válik és az emberek hamar elpártolnak tőle.

Leírás:

A kezdeményezés rögtön a legelején tűrje fel az ingujját és lásson hozzá a konkrét munkához. Az az Átalakuló kezdeményezés, amelyiken látszik az igyekezet, hitelessé válik, a látható változással pedig sok új embert vonzhat magához. Ezek a korai projektek legyenek egyértelműek és jól kommunikálhatóak, meglepőek és érdekesek. A jó hírverés felszítja az érdeklődést és növeli a részvételt.

Megoldás:

A projektek kezdettől fogva legyenek jól láthatóak, tegyük őket játékossá és nem fenyegetővé. Biztosítsuk, hogy megfelelő hírverést kapjanak, és azt is közöljük, hogy hol lehet őket megnézni. Ezzel arra tudjuk késztetni az embereket, hogy optimistán ismerkedjenek az energia-takarékos jövő gondolatával.

Részletes leírás

Átalakulás működésben: Átalakuló Malvern Hills „Gázlánglovagok”

Malvernben található az Egyesült Királyság legszebb gázlámpáinak néhány példánya. Állítólag C.S. Lewis ezekről a lámpákról mintázta azt a lámpát Az Oroszlán, a Boszorkány és a Ruhásszekrény című könyvében, amelyik útba igazítja Lucyt, amikor legelőször Narniaba érkezik. A városnak azonban problémát is jelent a 104 lámpa. A karbantartásuk nehézkes, kevés használható fényt bocsátanak ki, egy-egy lámpa fenntartása pedig évi Ł580-tal terheli a tanács költségvetését (Ł130-ba kerül a gáz, Ł450-ba a karbantartás). A lámpákat ugyanakkor a helyi kulturális örökség részeként tartják nyilván és így is tekintenek rájuk.

Ekkor jött a képbe az Átalakuló Malvern Hills Világítási Csoportja, akik elhatározták, hogy megoldást találnak a problémára. A helyi és nemzetközi szakértők csapata, akik a „Gázkétások” becenevet kapták, megvizsgálták a lámpákat, kutatásokat végeztek és kitaláltak egy módszert, amivel megőrizhették és (helyi alvállalkozókkal) felújíttathatták a lámpákat úgy, hogy megtartva a lámpák különleges karakterét, javítottak a fénykibocsátásukon, egyúttal jelentősen csökkentették a lámpák gáz felhasználását, ezáltal azok szén-dioxid lábnyomát, karbantartási költségét és fényszennyezését. Időzítők beiktatásával, új elektromos gyújtókkal, hatékonyabb égőkkel és fényvisszaverőkkel átlagosan 84 %-kal csökkentették a lámpák gázfelhasználását és évi egy alkalomra a karbantartást. Így egy-egy lámpa fenntartása már csak évi Ł70-ba kerül (Ł20 a gáz és Ł50 a karbantartás). A lámpák tízszer fényesebben világítanak mint korábban, és egyáltalán nincs fényszennyezésük. Ezenkívül még 100 évig használhatóak lesznek, a 30 évig használható nátrium lámpákhoz képest. A Gázkétások még azzal is el kezdtek foglalkozni, hogy hogyan lehetne biometánt használni a lámpák üzemeltetésére, hogy az elektromos utcai világítás szén-dioxid lábnyomát csökkentsék.

Kiszámolták, hogy hivatásos tanácsadókként a munkájuk több mint Ł20 000-ba került volna, de ők ingyen bocsátották azt a tanács és a közösség rendelkezésére. Rájöttek, hogy egy pici szervezet legjobban úgy tud hasonló projektekben sikert elérni, ha elvégzik a kutatómunkát és kimutatják a projekt megvalósíthatóságát, és megszerzik a városi és községi tanácsok támogatását. Ezek a testületek aztán már befolyást gyakorolhatnak a magasabb szintű vezetés döntéseire. Az összes javítást Lynn Jones végzi – az Egyesült Királyság első női gázlámpa szerelője -, aki minden szerszámát, beleértve a létrát, egy kerékpár utánfutón szállítja a karbantartás során. C.S. Lewis biztosan helyeselte volna.